Nyári éjszaka
Milyen csendes most az éjszaka, hosszú
ösvényen barangolva a mezőkön,
fehér virágok fénye oly szomorú,
lehajtom én is a fejem, vesződöm.
Sündisznó előszökken a bokrok közt,
nem bántjuk egymást, fölé tovább lépek,
utamba cickafark dús csokra csörög,
átvergődöm magam, kis mozgó képek.
Felmászva érdes gáton, terül a tó,
fölöttem ezer csillag nekem biccent,
a víz susogása most almosító,
a parton szálló szellő vele visz el.
Út fényei a távolban csillognak,
vízre száll mellettem egy kacsacsalád,
hallgatom, ahogy szelíden csobognak,
megyek én is, lábam majd hazatalál.
Budapest, 2011-07-07
Milyen csendes most az éjszaka, hosszú
ösvényen barangolva a mezőkön,
fehér virágok fénye oly szomorú,
lehajtom én is a fejem, vesződöm.
Sündisznó előszökken a bokrok közt,
nem bántjuk egymást, fölé tovább lépek,
utamba cickafark dús csokra csörög,
átvergődöm magam, kis mozgó képek.
Felmászva érdes gáton, terül a tó,
fölöttem ezer csillag nekem biccent,
a víz susogása most almosító,
a parton szálló szellő vele visz el.
Út fényei a távolban csillognak,
vízre száll mellettem egy kacsacsalád,
hallgatom, ahogy szelíden csobognak,
megyek én is, lábam majd hazatalál.
Budapest, 2011-07-07
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Sziasztok!