Csillagos Éjszaka

Csillagos Éjszaka

Elterül a távoli dombvonulat,
szélében lankákon növekvő olajfák,
lassan merülő bizsergő hangulat,
benne a csillagok szakadnak rajtam.

Tűzhányók a lassan forgó csillagok,
és ciprusfa áttöri az éghatárt,
a hegyek kékje egy kissé zaklatott,
elvont fények kísérik az éjszakát.

Domb tetejéről nézek a falura,
a kis templom tornya villámhárító,
elmerengek, az éjszaka oly fura
fények, tüzek, hallucináció.

Fényesek a kis házak ablakai,
az erdő simogatóan öleli
a falut, a hegyeket, határait,
a tájat lágy fények körbeveszik.

Lassan visszafordul a fáradt vándor,
még elmerül az éjszaka fényében,
rég festette képét az őrült Van Gogh,
csillagai most oly szépen fénylenek.