Hajnali béke
Repkednek a galambok kis szürke utcában,
sétálok bús fejet leszegető hangulatom,
idővel mégis békés derű lesz rajtam az úr,
vár a lombok közt napsugarak tárta kapu.
Már nézek is kifelé, és mennyi szépség,
lila- fehér kardliliomok, kis piros pipacsok,
a lóhere fehér és lilás virága, madarak dala,
ki teremti, bennem most megint békésség.
Már rég hallottam hajdani cimborák felől,
ma ideért egy levelük, finoman átölel,
csak nem várnak válaszra, nem kérnek ebből,
nem voltam hűséges, nem törődök ezzel.
Repkednek a galambok kis szürke utcában,
sétálok bús fejet leszegető hangulatom,
idővel mégis békés derű lesz rajtam az úr,
vár a lombok közt napsugarak tárta kapu.
Már nézek is kifelé, és mennyi szépség,
lila- fehér kardliliomok, kis piros pipacsok,
a lóhere fehér és lilás virága, madarak dala,
ki teremti, bennem most megint békésség.
Már rég hallottam hajdani cimborák felől,
ma ideért egy levelük, finoman átölel,
csak nem várnak válaszra, nem kérnek ebből,
nem voltam hűséges, nem törődök ezzel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Sziasztok!